Tanuságtételek

Kundalini jóga

A kundalini jógát 2,5 éve kezdtem el, másfél évig kundalini jógáztam és nagyjából egy éve hagytam abba. Elérkezettnek láttam az időt hogy megírjam a tapasztalataimat.

Ha még nem vagy jól és te is benne vagy ebben a spiritualizmus, felemelkedés, jóga, kundalini és egyéb okozta tünetekben és rosszul vagy, azt ajánom hogy:

1. Hagyj abba mindent: jógát, kundalinit, füstölőt, meditálást, tértisztítást, dobj ki mindent a lakásból, ilyen témájú könyvet, szobrot, szimbólumot…stb.

2. Imádkozz, olvass bibliát, kezdj el templomba járni, énekelj zsoltárokat és kigyógyulsz a bajból. Fogadd be Jézust az életedbe. Ne a hindu isteneket imádd.

3. Ajánlom az alábbi blogomat: jezusazut.blogger.hu

Elöljáróban annyi, hogy nehéz gyerekkorom volt, az egyik szülőm meghalt, a másik vert, a mostohaszülőm is meghalt és a testvéreimmel sokat szenvedtünk. E miatt egy szenvedés volt a főiskola is (nem kaptam otthonról pénzt, gyakorlatilag éheztem), és szenvedés volt a munkavállalás is, nem maradtam meg egy munkahelyen fél évnél tovább. Kisebbségi érzésem volt, minden munkahelyen volt egy agresszor, aki az egyik szülőmet képviselte (a tudatalatti kivetülése), kipécézett magának és bántottak, kiközösítettek. A sok negatív élménytől én sem éreztem jól magam, meghíztam és szinte mindig szomorú voltam.

Első körben pszichológust kerestem de a keresetemből nem futotta. Ezért alternativ módszerek felé fordultam. Ekkor találkoztam először a spiritualizmussal.

Ekkor már volt egy gyerekem és a szülés után kezdtek feljönni a kiskori negatív élmények is, amiket nagyon nehezen éltem meg.

Az interneten beírtam hogy „love myself” és kiadott egy youtube videót, faster eft, gyors eft. Sok videót megnéztem ebben a témában. Ez egy kopogtatásos módszer. Elmentem az egyetlen magyarországi hivatalos papírral rendelkező lányhoz és bejelentkeztem. Hozzá jártam 4 hónapig. Kopogtattunk, sírtam, feljöttek a negatív érzelmek amiket egész életemben csak nyomtam lefelé magamban. Valami kezdett javulni. 3 nappal az eft után mindig tisztulási tüneteim voltak: sok sírás, szomorúság.

Aztán még 1,5 hónapot jártam ide, de azt mondta, nem tudunk tovább menni, mert itt mélyebb energetikai tisztítás kell. De ő tud egy jógát, ahova ő is jár, menjek el és az majd segít.

Így jelentkeztem be az Anamé programhoz

Elmentem. Nem néztem előzetesen utána. Nem tudtam róla semmit, csak azt hogy jóga. De belül éreztem hogy nem kellene, de az eft-s lány folyamatosan üzengetett, hogy na, voltál már? Nem tudtam hogy ez csakratisztítás, nem tudtam hogy ez kundalini jóga, nem tudtam hogy ezt nem kellene. De elmentem.

Egyéni órán voltam először. Egy kedves fiú fogadott, azt kérdezte hogy biztos, hogy belevághatunk? Mert ezután már soha nem leszek az az ember aki most vagyok. Mondtam hogy igen. Annyira nyomasztott már a sok belső negatív emlék, kétszer akartam gyerekkoromban öngyilkos lenni, gondoltam, nincs más út. Végigcsináltuk a 45 percet, nem volt fárasztó, nem éreztem semmit. Az óra után azt gondoltam, kár volt kifizetni a 15.000-et a 45 percért, mert nem történt itt semmi. Nem gondoltam, hogy 24 óra múlva megváltozik az életem.

Eltelt egy nap és furcsa dolgokat kezdtem érezni: először fejfájás, utána szédülés, aztán lezsibbadt az állkapcsom, aztán a két kezem úgy lezsibbadt hogy nem tudtam tartani a 4 hónapos gyerekemet. Aztán az izmaimban vagy az idegeimben fura forróság és erős zsibbadás, erős fáradtságérzés, és erős szomorúság. Írtam a csajnak, visszaírt hogy nagyon jó, ezek tisztulási tünetek, folytassam tovább.

Aztán második körben erős öngyilkossági gondolatok jöttek fel, amik elkezdtek erősödni. Pár hónap után már az tört rám hogy kiugrok az ablakon vagy a villamos elé ugrok az egy évesemmel. Vagy egyszerűen elmentem a boltba és nem hazafelé indultam hanem a másik irányba hogy egy teherautó elé ugrok. Kezdtem elveszíteni a józan eszemet, de folytattam.

Voltam még egy egyéni órán, aztán 2 szívcsakra órán, aztán csoportos órákon, pl.kristálytest órán, stb. Meg csináltam naponta a kapott gyakorlatokat otthon becsületesen. Közben törtek fel a tudatalattimból az emlékek, amikre már nem is emlékeztem, 2-3 éves koromból. Szörnyű volt, egyre besűrősödtek a traumák, mintha egy folyamatosan forgó sűrű, higanyos átlátszó anyag lenne körülöttem, amiben emberek, helyzetek vannak és kiabálás, veszekedés, sírás van. Elviselhetetlen volt. Volt hogy kértem a páromat, maradjon itthon, mert rosszul vagyok. Lefeküdtem a konyha padlójára és zokogtam, taknyom nyálam egybefolyt, 2 órán át sírtam aztán egyszer csak elmúlt a sírás.

Így teltek a napok. Aztán jött egy trauma, hasbarúgtak, ez felszakított még dolgokat. Elkezdtem fulladni, pánikrohamom lett, erős szívdobogásom, főleg éjjel. Szédültem, erősen, a látásom fura lett, mintha fehér ködszerű valamiket látnék a házban, alvásproblémám lett, napi csak 2,5 órát aludtam több részletben, a kisgyerekemnek is ugyanez pedig akkor még csak 10 hónapos volt. De mintha ez még nem lenne elég, rémálmaim lettek olyan emberekről akik öngyilkosok lettek. Aztán elkezdtem félni a sötétben, éreztem a tekintet a hátamban, mintha figyelnének. Elkezdtem remegni, félni állandóan. Éjjel fura dolgok kezdtek történni. A telefonom minden éjfélkor felvillant. Aztán a villanykörte villant fel minden éjfélkor. Aztán kalapácsütéseket és fura hangokathallottam éjjel, de csak 1-1 szobában, más ezt nem hallotta csak én. Az egyik gyerekem fent volt éjjel, a másik meg forgolódott álmában, mintha valami dobálta volna, többször leestek az ágyról. A férjem is sokszor felriadt. Aztán egyik éjjel hallottam hogy recseg a padló és hogy áll ott valaki, éreztem, de nem volt ott senki. De éreztem hogy figyelnek. Aztán hozzám ért valaki, megsimogatta a kezemet. Aztán megint. Aztán a hátam tetejét. Nagyon félelmetes volt.

Kezdtek nappal is furcsa tüneteim lenni: borzasztó ideges voltam, nem voltam képes leülni sem sehova, mentem egyik szobából a másikba. Egyszer szedem ki a szárítógépet: a távirányító autó beindult mellettem, megijedtem és kikapcsoltam. Aztán bementem egy szobába és nem is volt huzat, de az ajtó becsapódott mögöttem. Ez háromszor egymás után megismétlődött. Aztán megyek ki a konyhába: pattognak a műanyag poharak a földön. Szólok a kisfiamnak hogy ne dobálja a poharakat, de nincs is ott. Magától pattogott volna?!

Aztán erős fülzúgásom lett. Majd lebegésérzésem. Éreztem hogy lebegek a föld felett és hogy a fejem is lebeg a testem felett. Közben erős öngyilkossági gondolatok gyötörtek. Eközben folytattam a jógát természetesen, de ez már kezdett sok lenni. A kaputelefonunk is bedöglött, sípolt éjjel 2-3 órakor megállás nélkül. A szerelő azt mondta, nem tudja megszerelni.

És a sírás. Először még csak folyt a szememből a könny, sírás nélkül. Fura volt. Aztán sokszor ok nélkül elkedztem sírni. Aztán zokogni. Az utcán, szülői értekezleten, családi ebédnél, mindenhol. Volt hogy 7 órán keresztül zokogtam és fogalmam se volt hogy miért. Sírtam az óvónőnek hogy meg fogok halni. Sírtam a családomnak hogy segítsenek, mért nem segítenek?! Sírtam a páromnak. A gyerekeknek esti mese helyett sírás és zokogás volt a wc-ben. Közben folyton veszekedtünk a párommal, 1 éven át hogy költözzünk el innen mert itt a lakásban valami van. De ő nem akart, „miért költözzünk, hiszen most költöztünk be!”

Aztán kezdtek depressziós tünetek is megjelenni, szinte az összes. Mikor már egy hete minden nap úgy keltem fel hogy meg akarok halni mert nagyon nehéz elviselni a testemet, a testem nagyon nehéz, akkor azt mondtam, hogy jó, abbahagyom.

Először a lélek féléves gyakorlatokat vontam ki, aztán a test féléveseket, aztán abbahagytam az egyéni gyakorlatokat, végül nem mentem már csoportos órákra sem. Az utolsó csoportos óra egy 1,5 órás „Anamé és Gábor” nevű óra, azt hiszem „AG” óra volt, amit végigbőgtem. Eufórikus érzésem lett utána. De elkezdtem remegni és lebegni utána. A gyerekeim hangjai elmosódtak, nem hallottam őket. Csak valahonnan nagyon messziről. Egy egész hétig tartott ez az állapot. Mintha valahol máshol lennék, nem is itt.

Aztán már az alvás sem ment. Nem aludtam egy percet sem éjjel. Az egyik ismerősömmel beszéltem, pár napra rá majdnem meghalt, nekiment egy betonfalnak. Csodával határos módon életben maradt.

Közben a lakásra fogtam az egészet: hívtam házszentelőt, lakástisztítót, buddhistát is, magyart is, hátha lesz valami. Volt aki 50 ezret elkért egy tisztításért, cserébe tisztított aurát, lakást, házszentelt 2 héten át éjjel-nappal. Dimenziókapukat látott. A tesóm is tisztított kétszer is. Jobb lett, de aztán folytatódott ugyanaz. Volt aki angyalokat állított a ház 4 sarkába. Volt aki angyalokkal kaput nyitott hogy a lelkek hazamenjenek. Volt aki szimbólumokat rajzolt a levegőbe és 3 pololkaput talált. Volt, aki tibeti hangtállal jött és tapsolt, fütyült, dúdolt valamit 2 órán át. Füstölőt, gyertyát gyújtottak. Stb. Volt aki azt mondta, negatív erők vannak a ház alá beépítve, költözzünk el. Volt radiesztéta, Szent György vonalat látott és Ley vonalakat, emiatt alszunk rosszul. Meg a vortexek miatt, amik mozgó entitások. Volt aki fehér zsálya és tömjén füstölőt ajánlott és hogy sokat égessek fehér mécsest. De a közös az volt bennük: lenyúlták a pénzemet aztán magamra hagytak.

A jógán is ez volt: lenyúlták a sok pénzt (drágák voltak az órák), és hiába írtam emaileket, nem is válaszoltak, vagy csak annyit hogy gyakoroljak tovább.

De voltam én Bach virágterápián is, hallgattam meditációkat, én is csináltam a napi tértisztítást, ásványkarkötőket és köveket vettem, voltam hipnotizőrnél, voltam én mindenhol. Semmi sem segített. A pénzem fogyott.

És mentem orvosokhoz, miért van fülzúgásom, miért nem tudok aludni, van hogy csak 1 órát, miért szúr a szívem, miért van szívdobogásom, miért remegek, miért hízok egyfolytában, miért van mindez. Voltam neurológusnál, fül orr gégésznél, háziorvosnál, vérvételeken, mri-n, senki nem talált semmit. Írtak fel altatót ami egyben antidepresszáns is, meg nyugtatót, de nem szedtem be. Éreztem hogy itt valami más lesz a megoldás.

A családom kezdett hülyének nézni.

Nem javult semmi, hiába hagytam abba a jógát. Ha beszéltem egy régebben ugyanezt a jógát gyakorló valakivel: rosszul lettem napokra, hetekre.

Aztán megkeresett egy lány, aki szintén abbahagyta ezt a jógát és azt mondta, hogy ő jól van és elmúltak a tünetei. Kezdett érdekelni a dolog. Akkor már nagyon kivoltam.

Azt mondta, hogy dobjak ki mindent ami spiritualizmus, jóga, kundalini és ne olvassak többet róla és ne csináljak egyátalán semmit sem, sem meditációt,sem tértisztítást, se füstölőzést, az ásványaitól is szabaduljak meg. Nehéz volt a folyamat de megtettem. De csak fokozatosan ment. A köveket kivittem a lakásból aztán remegtem és visszahoztam, mint egy drogos. Függőséget okozott. Aztán 6-odjára sikerült kitenni a lakás elé. Aztán kidobtam. Jobb lett valami. Aztán folytattam a füstölőzést, nem tudtam abbahagyni. Aztán kidobtam. De aztán vettem még füstölőt és folytattam. Aztán kidobtam. De aztán megint vettem füstölőt és elhasználtam mindet. Aztán már nem rendeltem többet. Megálltam.

Azt mondta, hogy fogadjam be Jézust a szívembe, járjak templomba, olvassak bibliát, imádkozzak. Először hülyeségnek tűnt. Majd mégis elővettem a bibliát. Régen hívő voltam. Elkezdtem imádkozni. Aztán elmentem templomba. Az első istentiszteletet végigsírtam. Furán néztek rám az emberek. Legszívesebben zokogtam volna, dehát azt mégsem kellene a templomban. Közben valami remegés volt a gerincemben és rázott a remegés. A következő istentiszteleten is sírtam. Emlékszem, annyira remegett a lábam, hogy alig tudtam állni. Mintha a pap csak hozzám beszélt volna, „kezdj új életet Jézussal” „Jézus az út, és rajta kívül nincsen szabadító”.

Teljesen lenyűgözött Isten szeretete. A családom is érezte a templom hatását: a férjem azonnal elaludt ahogy hazaértem, pedig dél volt. A gyerkeim is sokkal nyugodtabbá váltak.

Létrehoztam egy blogot, ami csupa imából áll (jézusazút.blogger.hu). Ezeket pötyögöm be minden nap és hangosan mondom. Egy imaközösség tagja lettem. Járok templomba. Olvasom a bibliát. Imádkozom. Először csak naponta egyszer, most már naponta 3-4-szer is. És most itt tartok. Nincsenek tüneteim, jól vagyok. Már csak a fülzúgás van meg egy kicsit. És néha a remegés, de csak 1-2 percig tart. Jól vagyok 🙂

Van egy videó ami nagyon jól bemutatja hogy miről is szól ez az egész, mi is kundalini, honnan jön ez, és miért más teljesen Jézussal járni, és mi az alapvető különbség. https://www.youtube.com/watch?v=PX_XZ3N6shI

Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy kikeveredtem ebből. Nagyon hálás vagyok Katinak, hogy elvezetett hozzá. Istennel járni egy egészen különleges dolog. Hálás vagyok minden percért amiért élek.

Hogyha te is benne vagy ebben a dologban, akkor szívből kívánom hogy hagyd abba amit csinálsz, Jézus vezessen el  magához és gyógyulj meg általa.